17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
2. cikk / 17 CSED alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
3. cikk / 17 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
4. cikk / 17 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
5. cikk / 17 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
6. cikk / 17 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
7. cikk / 17 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonya alapján a szülés esetén járó ellátásokra az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 19-én született, ezért 2012. július 19-ig GYED-ben, július 20-tól pedig GYES-ben részesült, második gyermekét 2013. január 7-re várja, és 2012. július 2-ától létesített egy második, heti 20 órás munkaviszonyt is? Az első munkahelyén több mint 7 éves munkaviszonnyal rendelkezik, heti 25 órás munkaidőben dolgozik, és az első szülés alapján járó ellátásokat a minimálbér figyelembevételével kapta.
8. cikk / 17 Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén
Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
9. cikk / 17 Ellátások több jogviszony esetén
Kérdés: Mindkét munkaviszonya alapján jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a biztosított, akinek jelenleg két munkaviszonya van, az egyik 2005. március 1-jén, a másik 2009. augusztus 3-án kezdődött, és 2010. május 12-re várja az első gyermekét? A munkaidő mindkét munkaviszonyban heti 20 óra.
10. cikk / 17 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
