Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató azt olyan munka-vállalónak nyújtja,a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. § (1) bekezdésének f) pontja béren kívülijuttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közöttimunkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélúhasználata lesz az, ami a magáncélú használatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Szerb foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van annak a magyar cégnek, amely egy szerb magánszemély részére fizet ki díjazást weblapszerkesztésért? Az érintett személy nem vállalkozó, a szolgáltatást teljes egészében interneten keresztül végzi, nem jön Magyarországra, taj-, illetve adószáma sincs.
Részlet a válaszából: […] ...magyar jogot alkalmazták és – az érintett munkavállalónak ez a fő tevékenysége.A Tbj-tv. 4. § h) pontjából következően ugyanis, hamunkaviszony vagy megbízási jogviszony esetében a külföldi jogot alkalmazzák,abban az esetben minősül a magyar jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyeta munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. E szabályozás alapjánegyértelmű, hogy a munkavállalóra tekintettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külföldön dolgozó munkavállaló ehója

Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a magánszemély által külföldön szerzett, önállótevékenységből származó – az 1978. évi 15. tvr.-rel kihirdetett brit-magyarkettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 14. cikkelyealapján – Magyarországon adóztatható jövedelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban.A szerző válaszol: Észrevétele helyes. Ha a kamatkedvezménnyel nyújtott kölcsön kedvezményezettje a kölcsön nyújtójával munkaviszonyban áll, kamatkedvezmény címén az adókötelezettség nem a kifizetőt, hanem a kölcsönben részesülő magánszemélyt terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást, illetve jövedelme után meg kell fizetni aszázalékos ehót. Abban az esetben, ha az ügyvezetői teendők ellátásamunkaviszony keretében történik, a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 3százalék munkaadói és az 1 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...8 + 3 százalékos egyéni járulékot nem kell megfizetnie. Előfordulhat, hogy a cég olyan személy részére ad étkezési utalványt, aki vele munkaviszonyban, vagy egyéb biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ilyenkor a juttatás teljes értékét 44 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.