Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...pótlékra jogosult vagy– a családi pótlékra saját jogán jogosult vagy– rokkantsági járadékban részesül,függetlenül attól, hogy a munkaviszony hány hónapon keresztül állt fenn. A családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási jogviszonya megszűnt.Az irányadó Tbj-tv. 82. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a természetes személy még munkaviszonyban áll, akkor a munkáltató a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi.A (2) bekezdés értelmében a munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet,– munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát a társaságban, és a vele kapcsolatos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósághoz rendezni (és megfizetni), míg a le nem vont járulékot a dolgozótól a következő kifizetéskor levonhatja. (Munkaviszony esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...módja szempontjából irányadók.Az Art. 30. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Külföldre távozó magánszemély szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülést követően az a személy, akinek a határozott idejű munka­szerződése 2013. augusztus 31-én lejár, és 2013 szeptemberében Spanyolországba költözik, mert egy spanyol állampolgárral köt házasságot? A szülés várható időpontja 2013 decembere. Jogosult lesz egészségügyi ellátásra a kiköltözése után? Igényelhet munkanélküli-ellátást a szülés előtt? Ha igen, hogyan kell ezt megtennie?
Részlet a válaszából: […] ...az illetékes szolgálatok vagy intézmények ezt a három hónapos időszakot legfeljebb hat hónapra hosszabbíthatják meg."Javasoljuk, hogy a munkaviszonya megszűnését követően az érintett rögtön jelentkezzen a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségnél,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges jövedelem alapján kerül megállapításra, s a tényleges jövedelem legalább ennyi.A feleség a családi vállalkozásban fennálló munkaviszonya alapján sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem jogosult, mivel a jogosultsági feltétellel, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.
1
2
3