Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és a Szocho-tv. külön nem is nevesíti annak. Ugyanakkor a jogszabály 1. §-ának (10) bekezdése – a munkaviszony tekintetében bevezetett havi minimálisjárulék-fizetéssel összefüggésben – rögzíti, hogy a Tbj-tv. 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát. Tehát a járási hivatal igazolása az érintett egészségügyi szolgáltatása érdekében került kiállításra, amely a munkaviszony létesítését követően elveszíti jelentőségét, hiszen az említett személy egészségügyi szolgáltatását a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a kisadózó vállalkozó 1 naptári nappal 0,8 nap szolgálati időt szerzett. Jelen esetben kicsit bonyolítja a dolgot a napi 2 óra munkaviszonyban töltött idő, ami szintén biztosítási időnek számít, és szolgálati időt eredményez. Ebben az esetben szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás ezért csak akkor tekinthető munkajogviszonynak, ha a munkavégzés az Mt.-ben előírt tartalmi követelményeknek megfelel. A munkaviszony leglényegesebb tartalmi kritériuma az, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles a munkáját végezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó szempontjából a kifizetett összegteljes egésze munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő a 2 609 000forint átalány-kártérítés kivételével, amely adómentes jövedelem. Ennek adójogiminősítésénél fel kell hívnunk a figyelmet a 2006/39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő 4 százalékosegészségbiztosítási és 8,5 százalékos nyugdíjjárulék – alapját is képezi.Ugyanez vonatkozik a jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén, a kérdésbenhivatkozott jogszabály alapján a bíróság mérlegelése függvényében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony) alapján került sor, tehát utána járulékot fizetni nem kell. Személyi jövedelemadó szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.