9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 9 Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya
Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
3. cikk / 9 Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
4. cikk / 9 Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
5. cikk / 9 Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?
6. cikk / 9 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
7. cikk / 9 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
8. cikk / 9 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
9. cikk / 9 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
