24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
2. cikk / 24 Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
3. cikk / 24 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
4. cikk / 24 Bérpótlék fizetett távollét esetén
Kérdés: Valóban ki kell fizetni a munkavállaló részére a bérpótlékot is azokra a napokra, amikor szabadság vagy egyéb fizetett távollét (betegszabadság, kötelező orvosi vizsgálat stb.) miatt nem végzett munkát, de a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult?
5. cikk / 24 Távolléti díj számítása
Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
6. cikk / 24 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
7. cikk / 24 Foglalkoztatás munkaszüneti napon
Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
8. cikk / 24 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
9. cikk / 24 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ugyanannyi szabadság jár-e egy napi 3 órában dolgozó takarítónőnek, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak?
10. cikk / 24 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
