Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

137 cikk rendezése:

1. cikk / 137 Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

2. cikk / 137 Tartósan keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

3. cikk / 137 Biztosítás emberi reprodukciós eljárás alatt

Kérdés:

Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

4. cikk / 137 Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

5. cikk / 137 Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés:

Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

6. cikk / 137 Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy betéti társaság beltagja után, aki ingyenes megbízás keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy elegendő az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben, ha a társaság nem működik, semmilyen bevétele nincs, a tag eddig fennálló teljes munkaidős munkaviszonya viszont 2023. november 30-án megszűnt? Jogosult lehet álláskeresési járadékra a beltag a megszűnt munkaviszonyára tekintettel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

7. cikk / 137 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

8. cikk / 137 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

9. cikk / 137 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

10. cikk / 137 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?