17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés:
Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
2. cikk / 17 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
3. cikk / 17 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
4. cikk / 17 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
5. cikk / 17 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
6. cikk / 17 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
7. cikk / 17 Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok
Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk kiadására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
8. cikk / 17 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
9. cikk / 17 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
10. cikk / 17 GYES alatt munkát végző munkavállaló szabadsága
Kérdés: A GYES lejárta után megilleti-e GYES-szabadság azt a munkavállalót, aki a jogszabályok adta lehetőséggel élve a GYES folyósítása mellett munkát végez az eredeti munkahelyén? A GYES lejárta után kötelező egyben kiadni, vagy a munkavállaló munkavégzésére tekintettel lehet részletekben is?
