12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 12 Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása
Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
3. cikk / 12 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
4. cikk / 12 Szünidős diákok foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében foglalkoztatható egy középiskolai tanuló, akit a nyári szünidő alatt egy büféket üzemeltető cég szeretne alkalmazni? Milyen különös szabályokra kell figyelni a munkavégzés során?
5. cikk / 12 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
6. cikk / 12 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
7. cikk / 12 Szabadság mellékfoglalkozásban
Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
8. cikk / 12 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
9. cikk / 12 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 12 Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
