15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Kérdés:
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
2. cikk / 15 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 15 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
4. cikk / 15 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
5. cikk / 15 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
6. cikk / 15 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
7. cikk / 15 Zrt. vezérigazgató tagjának jogviszonyai
Kérdés: Helyesen bírálta el a jogviszonyokat a zrt. az alábbi esetben? A társaság 2 alapítója közül a 90 százalékos részvényes rokkantsági el-látásban részesül, a részvények 10 százalékának tulajdonosa az alapszabály értelmében 2017. július 11-től megbízási jogviszonyban a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója havi bruttó 40 ezer forint megbízási díj ellenében, ezenkívül a társaságban heti 20 órás munkaviszony keretében klímaszerelőként is dolgozik. A cég a vezérigazgató jogviszonyát 2017. július 11-től a 17T1041 nyomtatványon 1210 FEOR-kóddal bejelentette, tekintettel arra, hogy a megbízási díja alapján biztosítottá vált, a július havi 1708 számú bevallásban így már a 20 órás munkaviszony és a megbízási jogviszony is szerepel. Meg kell esetleg fizetni a minimumjárulékot a vezérigazgató után ebben az esetben?
8. cikk / 15 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
9. cikk / 15 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
10. cikk / 15 Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
