Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...csak a munkabérből származó járulékalap összegének van jelentősége, a munkaidőnek nincs. Ennek ellenére a napi 4 órát elérő munkaviszony (adott esetben) előnyösebbnek tűnik, mert így az érintett a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésre nemmel kell válaszolnunk.Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a betéti társaság tagja a társaságban munkaviszonyban vagy kisadózóként működhet közre.A kérdésben korhatár előtti ellátásban részesülő személyről van szó, aki nem minősül saját jogú nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás (utaló jogszabályok révén a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék) folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátásban, illetve a járadékban részesülő személy olyan munkát végez, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel, így a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat csak a tényleges tagi jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas vállalkozónak minősülő tagja a havi adóalapja)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése révén pedig 0,5 százalékos nyugdíjnövelés illeti meg a Tny-tv. 22/A. §-ában foglaltak szerint.Az Mt. szerinti munkaviszonyában ugyanakkor nem terjed ki rá a biztosítás [ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kereseti korlát

Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A korhatárt még be nem töltött nyugdíjasra a Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát vonatkozik. Az említett jogszabályi hely szerint, amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas személy biztosítási kötelezettséggel járó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint amennyiben a saját jogú nyugdíjas személy – és ide kell érteni a nők 40 kedvezményes nyugdíjban részesülőt is – munkaviszonyban áll, nem tekinthető biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
1
2
3