Utólag kifizetett bónusz bejelentése

Kérdés:

Hogyan kell bevallani egy szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló részére 2023. július hónapban kifizetett 2022. évre járó bónusz közterheit? Bejelenthető a kifizetett összeg önellenőrzéssel a 2022. december havi bevallásban, tekintettel arra is, hogy ezzel a kifizetéssel a keresete meghaladja a minimálbér 18-szorosát, és így csak egyhavi ellátását veszítené el? A munkavállaló munkaviszonya 2023. április 30-án megszűnt.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében két jogszabályi helyből kell kiindulnunk.A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében -?nem munkaviszony keretében?- munkát végzett, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogy a rokkantsági ellátás megállapítását követően ismét lehetőség nyílik a keresőtevékenység folytatására, így újra munkaviszonyt létesíthet az igénylő. Ekkor azonban figyelembe kell venni a fent említett kereseti korlátot, miszerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Turisztikai idénymunkának a Ker-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetéseiránti kötelezettségről sem. Az ügyvezető jogviszonyára – ha az ügyvezetést nemmunkaszerződés alapján munkaviszonyban látja el – a Ptk. megbízási jogviszonyravonatkozó szabályait kell irányadónak tekinteni [Gt. 22. § (2) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
Részlet a válaszából: […] ...nevesített kivétellel – a társadalombiztosítási szabályok az irányadók,ezért a kormányrendelet értelmezése során foglalkoztatáson munkaviszony jellegűfoglalkoztatást kell érteni.A foglalkoztatásra vonatkozóan a társaságok tagjai esetén aGt. rendelkezései az irányadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...be kell jelenteni vagy önmagának,vagy foglalkoztatójának.Az állami adóhatóság felé a foglalkoztató kötelesbejelentést tenni:– a munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban, fegyveres szolgálati jogviszonyban,– a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.