Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] ...személy a kérdés megfogalmazásának pillanatában egyidejűleg három biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Egyrészt munkaviszonyban [amely esetében a "főállású" jelző vélhetően azt jelenti, hogy teljes munkaidős (de heti 36 órát bizonyosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...felhívást.A konkrét élethelyzetben a kérdésben felvetett megoldás optimális lenne, hiszen így nem módosulna a kisadózói státusz, míg a munkaviszonyban fizetendő minimális járulék és szociális hozzájárulási adó összege harmadát sem teszi ki a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyuk a törvény erejénél fogva így vagy úgy, de biztosan létrejön. A Ptk. rendelkezéseinek értelmében ugyanis az ügyvezetés vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony alapján végezhető. Jelen esetben munkaviszonyról nyilvánvalóan nem beszélhetünk, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...e)-g) pontjai szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében biztosított a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha máshol rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal? Mi lesz a járulékalap ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. rendelkezéseinek értelmében a társas vállalkozás ügyvezetését munkaviszony, illetve a Ptk. szerinti megbízási jogviszony keretében lehet ellátni. Amennyiben az ügyvezető munkaviszony keretében látja el a tevékenységét, természetesen a részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...– a törvénybenmeghatározott eltérésekkel – a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait(társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kellalkalmazni. Tehát a vezető tisztség ellátható kvázi megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.