Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a kiküldött munkavállalók esetében valóban legfeljebb 5+1 évre teszi lehetővé, hogy a másik államban munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása a kiküldő államban álljon fenn.Jelen esetben ez a hat év 2019. december 31-én lejárt, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...tevődik át. A munkáltató mentesül a járulékok terhe alól. A kedvezményezett számára előny, hogy az adófizetés időpontjában nem munkaviszonyból, hanem árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. Amennyiben elfogadjuk, hogy a külföldi személy a magyar cég ügyvezetését továbbra is az anyacéggel fennálló munkaviszonya keretében kiküldetésben végzi, akkor a 987/2009/EK rendelet 21. cikke, valamint a Tbj-tv. 56/A. §-a és a 2011. évi CLVI. tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.A rendelkezésnek megfelelően a Magyarországon fennálló munkaviszonyra tekintettel az anyavállalattól kapott részvény munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...által nyújtott részvényjuttatás azidézett előírás értelmében egyértelműen a dolgozók magyarországileányvállalatnál fennálló munkaviszonyára tekintettel történik. Erészvényjuttatást tehát a személyi jövedelemadó szempontjából az összevontadóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségűmagánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. Ez a teljes körűadókötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar illetőségű személybelföldről és külföldről származó jövedelme egyaránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...helye szerinti állam – jelen esetben Magyarország -joghatósága alá tartozik, és ott válik biztosítottá [6. cikk (1) bekezdése]. Amunkaviszonyban álló koreai állampolgárságú személyre tehát Magyarországonkiterjed a biztosítás, így a részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Társasház szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Egy társasháznak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a mellékfoglalkozású választott tisztségviselő díja, a nyugdíjas választott tisztségviselő díja, a munkaviszonyban álló takarító, illetve a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalói után?
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-a értelmében szakképzési hozzájárulásfizetésére kötelezett a belföldi székhelyű– gazdasági társaság,– szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolaiszövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,– állami vállalat, tröszt, tröszti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói részvényjuttatási program keretében atársaság dolgozói részére ingyenesen juttatott értékpapír a munkavállalókmunkaviszonyból származó jövedelmének minősül, mivel a fennálló munkaviszonyratekintettel történik a juttatás. Ebből következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el. A magyar társaságban uralkodó tulajdoni viszonyok függvényében ez lehet munkaviszony vagy megbízási jogviszony, illetőleg többségi tulajdonos ügyvezető esetében kizárólag társas vállalkozói jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
1
2