38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 38 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
3. cikk / 38 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
4. cikk / 38 Izraeli állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
5. cikk / 38 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
6. cikk / 38 Ausztráliában élő személy magyarországi nyugellátása
Kérdés: Jogosult valamilyen nyugellátásra Magyarországon egy 1953-ban született személy, aki 1979-től Ausztráliában él, és a magyarországi munkaviszonya az 1 év szakmunkásképzővel együtt összesen 10 év?
7. cikk / 38 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
8. cikk / 38 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
9. cikk / 38 Írországból hazaköltözött személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen összegű nyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki jelenleg korkedvezményes nyugdíjban részesül, néhány nap hiányzik a 40 éves munkaviszonyához, 2008-ban Írországban kezdett dolgozni, ezért 2012. februárig 200 reckonable paid fizetése volt, utána Dissability Allowance-ot kapott egészségügyi károsodás miatt, a reckonable creditje 242? 2017. március 8-án betöltötte a 66. életévét, április 3-án hazaköltözött, de azóta sem rendeződött a nyugdíja, amit Írországban adott be, pro ratát igényelve. Jobban járna esetleg, ha visszaköltözne Írországba?
10. cikk / 38 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?