28 cikk rendezése:
11. cikk / 28 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
12. cikk / 28 Kártérítés késedelmi kamatának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
13. cikk / 28 Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése
Kérdés: Helytálló-e a Társadalombiztosítási Levelek 176. számában megjelent 3017. számú kérdésre adott válasz, azaz adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
14. cikk / 28 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló oktatási költségei
Kérdés: Kifizetheti-e egy cég az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére a C és E kategóriás jogosítvány megszerzésének oktatási költségeit, ha később levonja a béréből? Hogyan oldható meg? Keletkezik-e valamilyen kötelezettsége a cégnek, illetve a munkavállalónak ebben az esetben?
15. cikk / 28 Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
16. cikk / 28 Elengedett kölcsöntartozás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.
17. cikk / 28 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
18. cikk / 28 Munkaadói és munkavállalói járulék alapja
Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
19. cikk / 28 Kényszervállalkozó nyugdíjas adója és költségei
Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?
20. cikk / 28 Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
