Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási jogviszonya megszűnt.Az irányadó Tbj-tv. 82. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a természetes személy még munkaviszonyban áll, akkor a munkáltató a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósághoz rendezni (és megfizetni), míg a le nem vont járulékot a dolgozótól a következő kifizetéskor levonhatja. (Munkaviszony esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...a két fél tisztában van a szerződés tényleges tartalmával, továbbá azzal,hogy milyen okból kötötték a színlelt szerződést. A munkaviszony vállalkozásiszerződésként történő leplezése mind a két fél szempontjából lényegesadómegtakarítással jár....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a "Vállalkozó" a "Megrendelő" szervezetén belül milyenjogokkal rendelkezik.A nem valós vállalkozási szerződések munkaviszonynyá történőminősítése alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségekállapíthatók meg:A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Megbízási díj utáni százalékos eho

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, tevékenységéért havi 10 000 forint megbízási díjat kap. Főállású munkaviszonyában megfizetik utána a tételes eho-t. Kell-e százalékos eho-t fizetni a megbízási díj után? Hogyan kell önellenőrizni a korrekciót, ha a bevallásokat már elküldték?
Részlet a válaszából: […] Kft. ügyvezetőjéről van szó, aki havi 10 ezer forint megbízási díjban részesül. Ebből származó járulékalapot képező jövedelme (ami megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, ami jelen esetben 10 000 x 90 százalék = 9 ezer forint) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján nemcsak egy ügy ellátására, hanem folyamatos ügyellátásra is irányulhat, a Ptk. 475. § (1) bekezdése szerint – a munkaviszonyhoz hasonlóan – a megbízott is személyesen köteles ellátni a feladatát, a Ptk. 474. § (2) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.