16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
2. cikk / 16 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
3. cikk / 16 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
4. cikk / 16 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
5. cikk / 16 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra külföldi szülés esetén
Kérdés: Jogosult lesz terhesgondozásra és kórházi ellátásra egy jelenleg 9 hetes kismama, aki Magyarországon évek óta folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, és ősszel a férjével Angliába költözik, ahol már nem létesít munkaviszonyt a szülés előtt? A férj a kiköltözés után azonnal munkába áll.
6. cikk / 16 Táppénz összegének a kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a dolgozónak az esetében, aki 2011. február 21-től áll a munkáltató alkalmazásában, 2011. szeptember 5-től keresőképtelen, 2011. szeptember 22-ig betegszabadságot kapott, és szeptember 23-tól táppénzre jogosult? Mennyi a dolgozó folyamatos biztosítási ideje, ha 2008. december 10-től 2009. március 12-ig munkanélküli volt, 2009. március 13-tól december 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. január 5-től április 4-ig ismét munkanélküli volt, 2010. április 7-től december 20-ig munkaviszonyban állt, majd december 22-től 2011. január 20-ig munkanélküli volt? A munkavállaló 258 naptári napra járó 2010. évi 719 980 forint összegű keresetét, vagy a 2011. szeptember 22-től visszaszámított 180 napi keresetét kell-e figyelembe venni a táppénzalap kiszámításánál?
7. cikk / 16 Táppénz időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek határozott idejű munkaviszonya 2009. április 1-jétől 2010. december 31-ig tart, baleseti táppénzt kapott 2009. április 2-től április 17-ig, betegszabadságon volt 2009. július 1-jétől július 15-ig, majd táppénzben részesült 2009. július 16-tól 2009. augusztus 7-ig, ismét betegszabadságon volt 2010. január 11-től január 31-ig, táppénzt kapott 2010. február 1-jétől február 10-ig, 2010. február 24-től március 12-ig ismét táppénzben részesült, majd március 29-től április 2-ig kórházban volt, és április 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg?
8. cikk / 16 Passzív táppénz mértéke
Kérdés: Hány százalékos mértékű a biztosítási jogviszony megszűnése után járó úgynevezett passzív táppénz?
9. cikk / 16 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
10. cikk / 16 Szülés GYED, GYES ideje alatt
Kérdés: Jogosult-e a szülés előtt táppénzre, illetve a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított, aki a GYES folyósításának időtartama alatt szül? Megszakítja-e a GYES időtartama a folyamatos biztosítási időt, vagy beszámít mind a terhességi-gyermekágyi, mind GYED jogosultsági idejébe? Mi a helyzet, ha a GYED folyósításának időtartama alatt szül valaki, milyen ellátásokra lesz jogosult? A GYES folyósítása mellett dolgozhat-e valaki másik munkáltatónál úgy, hogy az eredeti munkahelyén továbbra is fizetés nélküli szabadságon van, vagy az első munkaviszonyt fel kell mondani?