16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
2. cikk / 16 Külföldi munkaviszony beszámítása közalkalmazotti jogviszonyba
Kérdés: Beszámítható a közalkalmazotti jogviszonyba a külföldi munkaviszony?
3. cikk / 16 Munkahelyi alkoholfogyasztás
Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
4. cikk / 16 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
5. cikk / 16 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
6. cikk / 16 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
7. cikk / 16 Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
8. cikk / 16 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
9. cikk / 16 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
10. cikk / 16 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
