Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogy a rokkantsági ellátás megállapítását követően ismét lehetőség nyílik a keresőtevékenység folytatására, így újra munkaviszonyt létesíthet az igénylő. Ekkor azonban figyelembe kell venni a fent említett kereseti korlátot, miszerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...akihelyezett ügyfélszolgálaton kell előterjeszteni. A vasutas biztosítottakkörébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszonymegszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a vasutak általmegállapított nyugdíjban részesülő halála esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...oldalon két jogalany, akölcsönbe adó és kölcsön vevő munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként akölcsön adott munkavállaló. A munkaviszony a kölcsönbeadóval létesül, amunkavállaló tényleges foglalkoztatása azonban a kölcsönvevőnél valósul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.KölcsönbeadóKölcsönbeadó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.