Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek az elmaradt munkabért, valamint annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell tekinteni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, amennyiben azt rendszeresen igénybe vette. A munkaviszonnyal összefüggésben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...és a nem vagyoni kártérítésnagysága, akkor a bíróság által megítélt összeget jövedelmet pótlókártérítésnek, vagyis munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni.Az Mt. 100. § (6) bekezdése alapján kifizetett munkabér,illetve felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a tényleges kivét után kötelezett járulékfizetésre, és nem terheli aminimálbér utáni járulékfizetés, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérőfoglalkoztatással. Mivel a kérdésben említett egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Munkavállalók lehetőségei felszámolás ideje alatt

Kérdés: Fő- vagy mellékfoglalkozású munkaviszonyt kell-e létesítenie annak a dolgozónak, akinek az előző munkahelye jelenleg felszámolás alatt áll, munkája nincs, de még nem léptették ki? Milyen módon érvényesítheti az igényét az elmaradt bére kifizetésére, illetve csökken-e az esélye, hogy megkapja, ha új munkahelyet létesít?
Részlet a válaszából: […] ...is arra szükséges válaszolni, hogy mi történik amunkavállalók munkaviszonyával, ha a munkáltató felszámolás alá kerül. Afelszámolás ideje alatt a munkáltatói jogokat a kijelölt felszámolóbiztosgyakorolja. A felszámolás alá került munkáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállalómunkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből méghátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.