Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...a hatályos szabályok szerint – biztosítottnak minősült.2020. július 1-jét megelőzően az a személy minősült biztosítottnak, akia) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...helye szerinti állam – jelen esetben Magyarország -joghatósága alá tartozik, és ott válik biztosítottá [6. cikk (1) bekezdése]. Amunkaviszonyban álló koreai állampolgárságú személyre tehát Magyarországonkiterjed a biztosítás, így a részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben ezeka tények nem állnak fenn, a nyugellátását nem kell szüneteltetni. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló,2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nemmunkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik,akkor a szerződésben meghatározott díj. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájáruláson túl. Mindezazt jelenti, hogy már havi 15 ezer forintos jövedelem esetén is jóval "olcsóbb"ez a megoldás, mint a munkaviszony, amit a tételes eho mellett 29 százaléktársadalombiztosítási, 9,5 nyugdíj és 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, ésbiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
Részlet a válaszából: […] ...nevesített kivétellel – a társadalombiztosítási szabályok az irányadók,ezért a kormányrendelet értelmezése során foglalkoztatáson munkaviszony jellegűfoglalkoztatást kell érteni.A foglalkoztatásra vonatkozóan a társaságok tagjai esetén aGt. rendelkezései az irányadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei

Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...és személyesen közreműködik. Ez a személyes közreműködés a társaságés a tagja döntésének függvényében megvalósulhat munkaviszony vagy megbízásijogviszony, illetőleg ezek hiányában tagsági viszony keretében, ez utóbbiesetben társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni az alábbiszemélyeknek:1. Annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki avállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, ésmunkaideje eléri a heti 36 órát. E személyek munkaviszonyuk után fizetnekmunkavállalói járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...tagjának tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben ésszabályzataiban annak minősít. Az Art. szerint az egyházi személytmunkaviszonyban állónak kell tekinteni.Az egyházi személyek részére kifizetett járandóság, illetveaz ezután fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
2