Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség elbírálása során [Tbj-tv.9. § (2) bekezdése].Jelen esetben tehát a munkavállalónak van egy heti 36 órátelérő munkaviszonya, amely alapján biztosított, és utána valamennyi járulékot(29 százalék társadalombiztosítási, 9,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Betéti társaság nyugdíjas beltagjának jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell állnia egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, ha ő az üzletvezető, nincs több üzletvezetésre jogosító tag, és a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy munkaviszony keretében látja el a tevékenységét? Kell-e nyugdíjjárulékot vonnia a havi 30 000 forint összegű díjazásából?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egyetlen beltagról van szó, és a társaságiszerződés nem rendelkezik az üzletvezetés munkaviszonyban történő ellátásról,az érintett [a Gt. 22. § (2) bekezdése alapján] választott tisztségviselőnek,járandósága pedig tiszteletdíjnak minősül.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Angol állampolgárságú tagok biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...forintos tételes ehót.Amennyiben a tagok az üzletvezetői tevékenységre vagy egyébfeladatra munkaszerződést kötnek a társasággal, akkor munkaviszonyban állódolgozóként biztosítottak, és szintén meg kell fizetni az előzőekben említettvalamennyi járulékot és tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a tag – az ügyvezetőiteendők ellátásán túl – munkát is végez a társaságban. Erre a következőkszerint kerülhet sor:– munkaviszony keretében (feltéve hogy tagként nemrendelkezik meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel acégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíj mellett munkát végzőknek. Az új Gt. átmeneti szabályai alapjána hatálybalépése előtt létesített ügyvezetői munkaviszony annak megszűnéséig,de legfeljebb az ügyvezetővé választást követő öt évig fenntartható. Tehát akonkrét esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogyszemélyijövedelemadó-alapot és járulékalapot képező juttatásoknak minősülnek.Ezek a juttatások ugyanis kizárólag a munkaviszonyban álló magánszemély számáranyújthatók a jogszabályban rögzített feltételek mellett és mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
Részlet a válaszából: […] ...magyar-szovjetszociálpolitikai egyezmény (1963. évi 16. törvényerejű rendelet és 7/1964. MüMrendelet) személyi hatálya kizárólag a munkaviszonyban állókra terjed ki, azrt. igazgatótanácsának és felügyelőbizottságának orosz állampolgárságútagjaira, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell levonni, illetve befizetni.A saját jogú nyugdíjas tisztségviselők díjazásából – függetlenül egyikük 36 órás munkaviszonyától – sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni (Tbj-tv. 25. §). Mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Önkormányzati képviselő eho-ja

Kérdés: Ki fizeti a tételes eho-t annál az egyéni vállalkozónál, aki önkormányzati képviselőként havi 37 000 forintos tiszteletdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll az alább meghatározott jogviszonyok valamelyikében: a) munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.