Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges jövedelem alapján kerül megállapításra, s a tényleges jövedelem legalább ennyi.A feleség a családi vállalkozásban fennálló munkaviszonya alapján sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem jogosult, mivel a jogosultsági feltétellel, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából biztosítottnak minősültek. Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetőkmindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével lép életbe. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlékon a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján jár a távolléti díj 80 százaléka. A munkaviszony megszűnését követően a biztosított számára táppénz jár.Az Eb-tv. szerint a biztosított saját betegsége esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.