11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 11 Német állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
3. cikk / 11 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
4. cikk / 11 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
5. cikk / 11 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 11 Rt. vezérigazgatójának juttatásai
Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
7. cikk / 11 Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
8. cikk / 11 Bedolgozói jogviszony
Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
9. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 11 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
