158 cikk rendezése:
1. cikk / 158 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
2. cikk / 158 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
3. cikk / 158 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés:
Egy munkavállaló után 2022. szeptember 14-től veszi igénybe "A" Kft. a munkaerőpiacra lépők kedvezményét 2+1 évre. Élhet a kedvezménnyel a hátralévő időszakra a "B" Kft., amelyhez a dolgozó ez év november 1-jétől lépett be?
4. cikk / 158 Előzménykérés
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló által az ügyfélkapuról kinyomtatott biztosítási előzményeket abban az esetben, ha a dolgozó elvesztette a tb-kiskönyvét, vagy a dolgozónak igazolást kell kérnie a kormányhivataltól ebben az esetben? Az érintett munkavállaló felesége jelenleg GYES-en van egyéves gyermekükkel, mert nem volt biztosítási jogviszonya, a munkaviszonyban álló munkavállaló azonban most igénybe kívánja venni a GYED-et.
5. cikk / 158 Nyugdíjbiztosítási adatok
Kérdés: Hogyan kaphat információt a munkavállaló arról, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, illetve, hogy minden korábbi munkáltatója megtette-e a rá vonatkozó bejelentést?
6. cikk / 158 Magánszemély megbízó
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
7. cikk / 158 Szlovák állampolgár szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Jogosult a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítésére a munkáltató a 2021. október 1-jén belépett munkavállalója után abban az esetben, ha az érintett már 6 hónapja – a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelemmel járó – megbízási jogviszonyban állt új munkaadójánál? Amennyiben fennáll a jogosultság, akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha az újonnan felvett munkavállaló szlovák állampolgár?
8. cikk / 158 Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
9. cikk / 158 Távmunka angol munkáltató részére
Kérdés: Be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére annak a magyar állampolgárnak, akit egy angol cég fog alkalmazni főfoglalkozású munkaviszonyban, de a munkát távmunkában, a magyarországi lakóhelyéről fogja végezni, és interneten tartja a kapcsolatot a foglalkoztatójával?
10. cikk / 158 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
