169 cikk rendezése:
1. cikk / 169 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 169 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
3. cikk / 169 GYED-jogosultság
Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
4. cikk / 169 Angliából hazaköltöző magyar állampolgár GYED-e
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon GYED-re az a magyar állampolgárságú nő, akinek a gyermeke 2023 augusztusában született, a jelenlegi munkaviszonya Angliában 2015-ben kezdődött, de 2024. január 31-én megszüntetésre kerül? Az érintett a külföldi jogviszony megszüntetése után visszaköltözik Magyarországra és itthon létesít munkaviszonyt.
5. cikk / 169 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
6. cikk / 169 GYÁP alapja
Kérdés: Miért nem a GYED napi alapjával azonos összegben került megállapításra a gyermekápolási táppénz annak az édesanyának az esetében, akinek több mint tízéves munkaviszonya 2023. július 31-én megszűnt, gyermeke kétéves koráig, 2023. augusztus 28-ig GYED-ben részesült, szeptember 18-tól ismét munkaviszonyban áll, és október 5-től 20-ig beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekápolási táppénzt igényelt?
7. cikk / 169 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
8. cikk / 169 GYÁP egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén
Kérdés: Hány nap gyermekápolási tápénzre lesz jogosult az egyidejűleg fennálló két jogviszonnyal rendelkező biztosított, ha az "A" munkáltatónál 2018. február 1-jétől, a "B" munkáltatónál 2023. május 2-től dolgozik munkaviszony keretében, és a 2020. február 5-én született gyermeke betegsége miatt 2023. szeptember 11-től keresőképtelen? Az érintett az "A" munkáltatónál 2023. március 20-tól 31-ig 12 nap, május 8-tól 23-ig 16 nap gyermekápolási táppénzt már igénybe vett. A biztosított egyedülállóként neveli a gyermekét.
9. cikk / 169 Előzménykérés
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló által az ügyfélkapuról kinyomtatott biztosítási előzményeket abban az esetben, ha a dolgozó elvesztette a tb-kiskönyvét, vagy a dolgozónak igazolást kell kérnie a kormányhivataltól ebben az esetben? Az érintett munkavállaló felesége jelenleg GYES-en van egyéves gyermekükkel, mert nem volt biztosítási jogviszonya, a munkaviszonyban álló munkavállaló azonban most igénybe kívánja venni a GYED-et.
10. cikk / 169 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés:
Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?