Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy ki a biztosított. A Tbj-tv. 5. §-ában foglaltak értelmében biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy. A biztosítás – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri. Amennyiben nem jön létre biztosítási jogviszony (munkaviszony vagy egyéb biztosítással járó jogviszony), akkor foglalkozási körben végzett tevékenységről nem beszélhetünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg, hogy a baleseti táppénz összegének megállapításához mi az irányadó és mi a számítási időszak. Jelen esetben mind az irányadó, mind a számítási időszak a 2016. április 6-tól 2016. április 30-ig terjedő időtartam. Mivel ezen időtartamon belül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama eltérő a kétjogviszonyban. Az első jogviszonyban táppénzre 365 nap – előzmény – jogosult,míg a második jogviszonyban a munkaviszony kezdetétől a keresőképtelenségetmegelőző napig terjedő időtartam naptári napjainak számára.A közölt adatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.