Rendszeres és nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A betegszabadság kimerítését követően a táppénzalap megállapításához hogyan alakul a rendszeres és nem rendszeres jövedelem osztószáma az alábbi esetben? A biztosított 2006. november 13-ától 2007. július 31-ig munkaviszonyban állt. Passzív jogon táppénzben részesült 2007. augusztus 1-jétől szeptember 14-ig, majd méltányosságból, még 2007. szeptember 15-étől október 29-ig. Ismét munkaviszonyban áll 2007. november 7-étől jelenleg is, de 2008. szeptember 9-étől keresőképtelen beteg. 2007. évre nem rendszeres jövedelemként 39 000 forint éves jutalom került kifizetésre 2007. március 10-én a 2007. évi munkájáért, és 80 700 forint túlóra és minőségi jutalom a havi munkájáért.
Részlet a válaszából: […] Ennél a kérdésnél is döntő a folyamatos biztosítási időmegállapítása. Mivel a biztosított két jogviszonyát a táppénzfolyósításidőtartama összeköti (jogfenntartó idő), ezért a biztosítása folyamatos. Atáppénz összegének megállapításánál az általános szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

TGYÁS és GYED összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani az ellátások összegét annak a 2001. december 1-jétől munkaviszonyban álló nőnek, aki szülése miatt 2004. szeptember 11-étől 2005. május 25-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd május 26-ától jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? Szerződés szerinti munkabére 65 000 Ft/hó. A biztosított betegsége miatt 2004. február 11-étől március 2-áig betegszabadság címén távolléti díjban, majd augusztus 11-éig táppénzben részesült. Ezt követően 2004. augusztus 12-étől szeptember 10-éig fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság időtartamára elszámolt jövedelme összesen 65 000 forint (augusztusra 41 364 forint, szeptemberre 23 636 forint) volt.
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításáhozaz irányadó időszak a 2003. január 1-jétől 2004. szeptember 10-éig terjedőidőtartam. Ha ezen időtartamon belül van a biztosítottnak 2003-ban (január1-jétől december 31-éig ) legalább 180 naptári napi jövedelme,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azirányadó időszak a 2004. január 1-jétől 2005. március 20-ig terjedő időtartam.A biztosítottnak nincs ezen időtartamon belül 180 naptári napi jövedelme, ezérta gyermekgondozási díj összegét a jogosultsága kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...időt melyik jogviszonynál vesszük figyelembe a folyamatos biztosítási idő számítása szempontjából. Mindkét foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyhoz a megszűnt biztosítási idő nem vehető figyelembe. Ez egyben meghatározza azt is, hogy az egyes foglalkoztatóknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.