Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri. Amennyiben nem jön létre biztosítási jogviszony (munkaviszony vagy egyéb biztosítással járó jogviszony), akkor foglalkozási körben végzett tevékenységről nem beszélhetünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, és sok – ténylegesen nem megfogalmazott – problémát is felvet. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes kérdéseket, illetve a lehetséges megoldásokat, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével.Az Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Szabadság alatt történt baleset megítélése

Kérdés: Jogosult-e 100 százalékos táppénzre az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki évi rendes szabadsága alatt balesetet szenvedett, amelyből kifolyólag előreláthatóan hosszú ideig lesz betegállományban? Az orvosi igazoláson "4" kód szerepel. A szabadság további idejére táppénzt vagy szabadságot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A 100 százalékos mértékű baleseti táppénzre semmi esetre semlesz jogosult a dolgozó, hiszen az kizárólag az üzemi baleset miattbekövetkezett keresőképtelenség idejére jár, üzemi baleset pedig az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt a tevékenység milyenjogviszonyban történt, és az akkor érvényes jogszabály biztosítási jogviszonytkeletkeztetett-e.Munkaviszony esetén a biztosítás – ha a jogszabály másképpnem rendelkezik – az alapját képező munkaviszony kezdetével jön létre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.