Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...munkát nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel,– munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, választotttisztségviselőként (üzletvezetőként) részt vesz a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nemminősülő társas vállalkozónak viszont csak akkor nem áll fenn a minimálisjárulékfizetési kötelezettsége, ha egyidejűleg munkaviszonyban is áll, ésfoglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatásiintézmény nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...Bíróság nem tartott relevánsnak, de az is lehet, hogy az érintetttársaság esetében e viszonyok éppen az APEH állásfoglalásában, a munkaviszonyés a megbízási jogviszony létesítése szempontjából megfelelőnek tartotttulajdoni arányokat tükrözték. Jelzésértékű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...tagjaakkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásijogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) pontja]. Más megközelítésben: e"formációk" tagjai a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság beltagja és ügyvezetője milyen jogviszonyban látja el a tevékenységet. A rendszeres munkavégzés esetét vizsgálni csak a munkaviszonyban lehet, hiszen az minősül rendszeresen munkát végző személynek, aki a törvényes munkaidő felét meghaladó időt ledolgozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
2