12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Táppénz mértéke
Kérdés:
50 vagy 60 százalékos táppénzre jogosult az a munkavállaló, aki 2022. szeptember 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. szeptember 26-tól 2022. október 3-ig keresőképtelen volt, ebből az utolsó 3 napra jogosult táppénzre, és a biztosítási jogviszonyai a következők voltak: 2004. szeptember 1-jétől 2021. június 13-ig munkaviszonyban állt, 2021. június 16-tól 2022. június 30-ig kiemelt összegű ápolási díjban részesült, 2022. július 1-jétől augusztus 31-ig álláskeresési járadékban részesült?
2. cikk / 12 Táppénz mértéke
Kérdés: Milyen mértékű táppénz folyósítható annak a munkavállalónak, aki 2020. június 19-től 2021. szeptember 15-ig állt alkalmazásban, majd 2021. szeptember 16-tól 2022. augusztus 26-ig passzív GYED-re jogosult, 2022. augusztus 1-jétől ugyanannál – az előző – munkáltatónál létesít munkaviszonyt, és 2022. augusztus 15-től (7-es kóddal) keresőképtelen állományba kerül? 2022. augusztus hónapra passzív jogon vagy munka melletti ellátásként folyósítandó a GYED?
3. cikk / 12 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
4. cikk / 12 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
5. cikk / 12 CSED alapja egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a CSED alapja "A", illetve "B" munkáltatónál az alábbi esetben? A munkavállaló 2014. március 13-án munkaviszonyt létesített "A" munkáltatónál heti 40 órában, havi 200 000 forintért. 2017. június 30-án munkaszerződés-módosítás történt, munkaideje heti 30 órára csökkent, és a havibére 150 000 forint lett. "B" munkáltatónál 2017. július 1-jétől munkaviszonyt létesített, heti 10 órában havi 50 000 Ft díjazásért, és ugyanitt 2016. szeptember 6-tól biztosított választott tisztségviselő, havi 70 000 Ft díjazásért, amiből a kifizető pénzbeli egészségbiztosítási járulékot von.
6. cikk / 12 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
7. cikk / 12 Folyamatos biztosítási idő
Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
8. cikk / 12 Baleseti táppénz
Kérdés: Elszámolható baleseti táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben?
A munkavállaló 2014. március 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2014. február 28-ig tartott. A dolgozó 2014. április 14-től 2014. május 11-ig "1"-es kóddal keresőképtelen állományba került, amely a korábbi munkáltatójánál 2013. december 11-én elszenvedett üzemi balesetével van összefüggésben. A dolgozó az első keresőképes napján, 2014. május 12-én munkába menet közúti balesetet szenvedett, kórházba került, a kórházi ápolása május 27-ig tartott, és 2014. május 28-tól jelenleg is keresőképtelen.
A munkavállaló 2014. március 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2009. szeptember 1-jétől 2014. február 28-ig tartott. A dolgozó 2014. április 14-től 2014. május 11-ig "1"-es kóddal keresőképtelen állományba került, amely a korábbi munkáltatójánál 2013. december 11-én elszenvedett üzemi balesetével van összefüggésben. A dolgozó az első keresőképes napján, 2014. május 12-én munkába menet közúti balesetet szenvedett, kórházba került, a kórházi ápolása május 27-ig tartott, és 2014. május 28-tól jelenleg is keresőképtelen.
9. cikk / 12 Baleseti táppénz összege
Kérdés: Helyesen járt-e el az ügyintéző annak a munkavállalónak az esetében, aki 2009. március 5-től 2010. október 17-ig baleseti táppénzben részesült, október 18-tól október 26-ig dolgozott, majd október 27-től jelenleg is keresőképtelen, és táppénzét a minimálbér alapján kapja annak ellenére, hogy az előző táppénz idejére napi 9675 forint összegű ellátást kapott? A munkavállaló 2006-tól folyamatos munkaviszonyban áll, és a betegsége most előreláthatólag sokáig fog tartani.
10. cikk / 12 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
