11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
2. cikk / 11 Hiányzó szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tud igazolást kérni a hiányzó szolgálati idejéről egy 1954. június 16-án született férfi, aki 2017. december 15-től öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, és igénybe is kívánja venni az ellátást, de a nyugdíjintézet igazolása szerint az 1995-ös, 1996-os, valamint az 1997-es év hiányzik a nyilvántartásból, így 3 évvel kevesebb időt fogadtak el, mint a ténylegesen biztosítási jog-viszonyban töltött idő? Az érintett személy ezekben az időszakokban kettő olyan cégnél állt alkalmazásban, amelyek időközben már megszűntek, így tőlük nem tud igazolást kérni.
3. cikk / 11 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
4. cikk / 11 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
5. cikk / 11 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
6. cikk / 11 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?
7. cikk / 11 Szolgálati idő
Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?
8. cikk / 11 Versenybírók díjazásának közterhei
Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
9. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 11 A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása
Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?