A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] ...tekintettel szabályozza a munkabér fogalmát. A jogszabály szerint munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.A Vht. ebből a szempontból deklaratívabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...működést, illetve (természetes személyek esetében) a személyes létfenntartást.A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Bányász dolgozók keresetkiegészítése

Kérdés: Milyen kiegészítésre jogosult az a munkavállaló, aki hosszú éveket dolgozott a bányászatban a föld alatt, de tavaly súlyos balesetet szenvedett, ezért a korábbi munkáját már nem tudja végezni?
Részlet a válaszából: […] ...között az Igazgatóság megkeresi a keresetkiegészítésben részesülő személy munkáltatóját annak érdekében, hogy közölje egyrészt a munkaviszony fennállásának vagy fenn nem állásának tényét, másrészt a megelőző év december 1. napja és a tárgyév november 30....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges jövedelem alapján kerül megállapításra, s a tényleges jövedelem legalább ennyi.A feleség a családi vállalkozásban fennálló munkaviszonya alapján sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem jogosult, mivel a jogosultsági feltétellel, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. 2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonyaalapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamintvégkielégítés, jubileumi jutalom,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló,2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nemmunkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik,akkor a szerződésben meghatározott díj. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként legfeljebb aminimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet,azzal, hogy az említett mértéket meghaladó összegetmunkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni.A Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
Részlet a válaszából: […] ...úgynevezett napidíj elszámolásáról a 23/1989. MT rendelet rendelkezik."1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra (a továbbiakban együtt: munkavállaló).2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.