Utólag kifizetett bónusz bejelentése

Kérdés:

Hogyan kell bevallani egy szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló részére 2023. július hónapban kifizetett 2022. évre járó bónusz közterheit? Bejelenthető a kifizetett összeg önellenőrzéssel a 2022. december havi bevallásban, tekintettel arra is, hogy ezzel a kifizetéssel a keresete meghaladja a minimálbér 18-szorosát, és így csak egyhavi ellátását veszítené el? A munkavállaló munkaviszonya 2023. április 30-án megszűnt.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében két jogszabályi helyből kell kiindulnunk.A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...arányos szolgálati idő feltételei fennállnak, az arányosításra vonatkozó szabályokat a következő jogviszonyok esetén kell alkalmazni:a) munkaviszony,b) a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagi jogviszony,c) díjazás ellenében munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő összegű alapbért kell megállapítani, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] ...tiltja jogszabály, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Levonás a munkavállaló munkabéréből

Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...eredő követelés az Mt. alapján, ha a munkaidőkeret lejárta előtt a munkavállaló oldalán felmerülő okból szűnik meg a munkaviszony, és a munkavállaló kevesebbet dolgozott annál, mint amennyit a munkaviszonya megszűnéséig időarányosan dolgoznia kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.Ezen túlmenően társas vállalkozónak tekintendő – többek között – a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát. Tehát a járási hivatal igazolása az érintett egészségügyi szolgáltatása érdekében került kiállításra, amely a munkaviszony létesítését követően elveszíti jelentőségét, hiszen az említett személy egészségügyi szolgáltatását a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül. Ezt pedig azt jelentené, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyában nem terjedne ki rá a biztosítás, és munkabérét nem terhelné egyéni járulék, illetve a foglalkoztatónak sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése révén pedig 0,5 százalékos nyugdíjnövelés illeti meg a Tny-tv. 22/A. §-ában foglaltak szerint.Az Mt. szerinti munkaviszonyában ugyanakkor nem terjed ki rá a biztosítás [ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
2
3
…
5