20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
2. cikk / 20 Üzemi tanács
Kérdés: Kötelező minden vállalkozásnál üzemi tanácsot választani? Mik az üzemi tanács jogosultságai?
3. cikk / 20 Tartásdíj
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
4. cikk / 20 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
5. cikk / 20 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.
6. cikk / 20 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
7. cikk / 20 Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása
Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
8. cikk / 20 Nyugdíjas munkavállaló felmondása
Kérdés: Van-e felmondási ideje a nyugdíjas munkavállalónak, és ha igen, jár-e fizetés, illetve végkielégítés erre az időszakra?
9. cikk / 20 Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje
Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
10. cikk / 20 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló
Kérdés: Felmondhat-e jogszerűen a munkáltató ez év októberében annak a munkavállalójának, aki 2009. augusztus 3-án tölti be a 60. életévét? Különösen indokolt esetnek minősül-e a munkakör, a mögöttes feladat megszűnése? Amennyiben nem lehet felmondani, a munkáltatónak kell-e kezdeményeznie a nyugdíjazást? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a korhatár elérésekor a biztosított nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? A munkavállaló egy cégcsoport egyik vállalkozásában dolgozik. Köteles-e másik munkahelyet felajánlani a munkáltató, és ha igen, milyen feltételekkel?
