Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
Részlet a válaszából: […] ...társaság főállású kisadózó tagja – többek között – az, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban [Kata-tv. 2. §. 8. pont a) alpontja]. Az állami adóhatósághoz a kisadózó vállalkozásnak kell a tagjait bejelenteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] Általános szabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, CSED, GYED) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszából: […] ...a béren felül adott juttatások között, hiszen az adózásuk azonos. A cafeteriajuttatások lényege azonban nem változott, azok továbbra is a munkaviszony fennállásához kötődő juttatások.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítására vonatkozó szabályok. A pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál jövedelem alatt – többek között – az adóelőleg megállapításához az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...joga, annak eldöntése, hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúkéntaz önálló jogviszony keretében vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve – haa foglalkoztató a Kjt. hatálya alá tartozik –, közalkalmazottkéntközalkalmazotti jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó jelenleg GYES-en van. Alkalmanként van bevétele, évente kétszer-háromszor. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, különös tekintettel azokra a hónapokra, amikor egyáltalán nincs bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...8. § a) pontja]. Akérdés szempontjából ez a lényeges, mert így a vállalkozót heti 36 órátmeghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló személynek kelltekinteni, függetlenül attól, hogy ezen idő alatt a munkaviszonyában effektívmunkát nem végez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott számítás alapján – azöszszeget valóban lakáscélra fordította. Ha a lakáscélú felhasználás nemvalósul meg, munkaviszonyból származó jövedelmet szerez.– Az ingatlanértékesítés jövedelméből lakáscélú kedvezményakkor érvényesíthető, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.