Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. jú-lius 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során kizárólag a mezőgazdasági őstermelői biztosítási jogviszonyából származó jövedelemből kell kiindulni, tehát a munkaviszonyban szerzett jövedelmének e tekintetben nincs jelentősége.Július havi keresőképtelenség esetén az érintett e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...adóval is ugyanez a helyzet) érinti az szja-kedvezmény.Amennyiben többes jogviszonyban (pl. heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban) álló vállalkozóról van szó, akkor egyértelműbb az összefüggés. Így, ha a példabeli vállalkozónk e körbe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Ügyvezetői tevékenység kisadózó vállalkozás mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői tevékenységet a 2022. október 10-én alapított egyszemélyes kft.-jében a tag, ha mellette kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Az érintett 2022. december 1-jétől átalányadózó lesz, tehát a kérdéses időszak az október 10. és november 30. közötti időtartam.
Részlet a válaszából: […] ...válasz: sajnos nem.A kft. tulajdonosa, amennyiben nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozói jogviszony pedig a Kata-tv. vonatkozó előírásai [1. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban vesz részt, kizárólag a saját döntésén múlik.A tevékenység végezhető megbízási jogviszonyban, társas vállalkozóként, munkaviszonyban, de akár alkalmanként, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben

Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól (mert például heti 36 órát elérő foglalkoztatással is járó munkaviszonyban is áll), akkor a járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem lesz, ide nem értve az e tevékenységéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyuk a törvény erejénél fogva így vagy úgy, de biztosan létrejön. A Ptk. rendelkezéseinek értelmében ugyanis az ügyvezetés vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony alapján végezhető. Jelen esetben munkaviszonyról nyilvánvalóan nem beszélhetünk, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...az átalányban megállapított jövedelem, haa) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagyb) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló,2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nemmunkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik,akkor a szerződésben meghatározott díj. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2