Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...azzal mindenképpen tisztában kell lenni, hogy az Mt. szabályait a foglalkoztatás minden elemére alkalmazni kell annak ellenére, hogy a munkavállaló ebben az esetben a saját cége javára dolgozik. Ez azt jelenti, hogy pl. kötelező a munkabérfizetés, amely után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói RésztulajdonosiProgram szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, amagánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék,nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulékösszegével csökkentett, azaz nettó – keresetének, jövedelmének havi átlaga nemhaladja meg a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nyugdíjazástkövetően a munkabérből a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékotnem kell levonni, valamint mentesül a munkavállalói járulék fizetése alól is,ezen túlmenően azonban minden egyéb járulékot – a 29 százalékostársadalombiztosítási, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet szabályozza 2005.január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbérkötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.