Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...szöveg, a 116. § (4) bekezdésében pedig a "foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának" szöveg lépett.Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatásokhoz című kiadvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével számított egészségbiztosításijárulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalóijárulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kellérteni. Az ily módon meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni. Kilépő munkavállalók: Kilépő munkavállaló esetén a Mt. 97. §-ában foglaltaknakmegfelelően a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói RésztulajdonosiProgram szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, amagánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság kiadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában annak az államnak a joga az irányadó, amelynek területén a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi.Az említett jogszabályok között ellentmondás nincs, a tvr. 51. §-a nem írja felül a Tbj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.