Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...melyet a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló esetében is megfelelően alkalmazni kell. E szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelem után az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatót a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem után a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] ...Kivétel ez alól, ha a tag az ügyvezetői teendők ellátására kötmunkaszerződést társaságával, mert akkor – vezető állású munkavállalóként -mentesül a jelenléti ív vezetése alól, és a munkaidőre vonatkozó szabályokatsem kell betartania. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...– a személyi jövedelemadóval, az egészségbiztosítási járulék,a nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalóijárulék összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlagameghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói RésztulajdonosiProgram szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, amagánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címénadott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletetellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésbenmeghatározott díj, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet szabályozza 2005.január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbérkötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.