Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...– azonban a vezető tisztségviselő csakakkor láthatta el feladatait munkaviszonyban, ha a munkáltatói jogkörgyakorlójának és a munkavállalónak (illetve a munkáltató képviselőjének és amunkáltatói jogkör gyakorlójának) a személye elvált egymástól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...kellbizonyítani. Amennyiben tehát a munkáltató igazolja (és ezt – figyelembe véveaz ügyeleteket és túlórákat – megteheti), hogy a munkavállaló foglalkoztatása aheti 36 órát eléri, akkor nem áll fenn a minimális járulékfizetésikötelezettség, egyéb esetben viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni, illetve levonni egy társas vállalkozás felügyelőbizottságának tagjai részére fizetett, a minimálbér 30 százalékát meghaladó tiszteletdíj után? A tagok rendelkeznek főállású munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] ...kell, nyilatkozatuk alapján a kifizető megszüntetheti a nyugdíjjáruléktovábbi levonását.A tiszteletdíj után munkaadói, illetve munkavállalóijárulékot fizetni nem kell, illetve tételes eho sem terheli a kifizetőt ejogviszonyok alapján, feltéve hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.