Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni. Kilépő munkavállalók: Kilépő munkavállaló esetén a Mt. 97. §-ában foglaltaknakmegfelelően a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony keretében vagy -amennyiben a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás

Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás – főszabályként -a kifizetőt terheli a belföldinek minősülő magánszemélynek juttatott,eho-alapot képező jövedelem után. (A magánszemélyt akkor terheli a 11 százalék,ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Adóköteles üdülési szolgáltatás

Kérdés: A foglalkoztató fogalmának módosítása okoz-e változást az adóköteles üdülési szolgáltatás társadalombiztosítási megítélésében annál a cégnél, amely saját üdülővel rendelkezik, amit dolgozóik és családtagjaik használhatnak, és a közeljövőben egy olyan munkavállalót részesítenek ebben a szolgáltatásban, akinek felesége egy partnercégük alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] ...11 százalék egészségügyi hozzájárulástkell leróni.Amennyiben a juttatást bizonyíthatóan az motiválná, hogy azérintett egy partnercég munkavállalója, akkor az adóköteles rész 44 százalékszemélyi jövedelemadóval növelt összege után 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály alapján magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás vagy termék, ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, és keletkeztet-e társadalombiztosítási kötelezettséget a munkavállaló háromnapos szakmai továbbképzéséről kiállított tételes (részvételi díj, szállás, ebéd, vacsora, állófogadás) számlán szereplő étkezések értéke abban az esetben, ha a dolgozó a munkahelyén nem vesz részt étkeztetésben, étkezési utalványt sem kap, és a kiküldetés ideje alatt napidíjban nem részesült?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a dolgozó a szakmai továbbképzésen elfogyasztott étkezés (ebéd, vacsora, állófogadás) költségeit nem fizeti meg a juttatónak, annak értéke természetbeni juttatásnak minősül. A hatályos rendelkezések szerint a juttatót – esetünkben ez a munkáltató – 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy a munkavállalónk nem nyugdíjas, és közben nem létesített legalább heti 36 órás munkaviszonyt, a szabadságmegváltás után meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.