Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

MÁV Start Klub VIP és Start Klub Prémium kártyák juttatásának adózása

Kérdés: Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e a munkavállalók részére vásárolt MÁV Start Klub VIP, illetve Prémium kártya? A kártya birtokosának korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége, így nem biztosítható, hogy döntően csak munkába járási célra kerül felhasználásra. Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...számú és irányú utazásra jogosítják amagánszemélyt. Ezért ha a kártyákat munkába járás céljából juttatja amunkáltató a munkavállalónak, akkor sem tekinthető a munkába járásköltségtérítésének. Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Melegétkezési utalvány közterhei

Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
Részlet a válaszából: […] ...adójóváírás is érvényesíthető. A bérjövedelemnek minősülő étkezésihozzájárulás után mind a munkáltatót, mind a munkavállalót az általánosszabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség is.A főszabálytól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...(2 százalék pénzbeli és 4 százaléktermészetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset),valamint a végkielégítés, jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...alapja pedig figyelembe veendő az egészségbiztosítási járulék pénzbeliellátásai alapjának a meghatározásánál. Tehát lényegében a munkavállaló egyénijárulék fizetése nélkül jut magasabb ellátási alaphoz.Mindezek ellenére a foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt minden munkavállaló számára azonos feltételekkel nyújtsák, és az sem, hogy kollektív szerződés szabályozza.E szakasz alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás. A természetbeni étkeztetés adómentessége az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pontja alatt található. 2004-ben adómentes a munkavállaló részére nyújtott "melegétkeztetés" értékéből vagy az e célra felhasználható utalvány értékéből 6000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály alapján magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás vagy termék, ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő magánszemélyek, akkor elkerülhető a természetbeni juttatás adókötelezettsége. 4. A negyedik biztosítási forma az, amikor a munkavállalók a biztosítottak, ám a munkáltató a kedvezményezett. Ebben az esetben a kifizetett biztosítási díj után nem kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.