Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető közterhei

Kérdés: Keletkezik társas vállalkozói jogviszonya egy kft. ügyvezetőjének, aki egy másik cégnél heti 30 órás munkaviszonyban áll, ahol a jövedelme eléri a minimálbér kétszeresét? Elegendő ez a magas jövedelem ahhoz, hogy ügyvezetőként mentesüljön a járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...ezért társas vállalkozóként is a teljes összegű járulék és szocho-fizetési kötelezettség áll fenn utána annak ellenére is, hogy munkavállalóként viszonylag magas összegű bérezésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő (azaz nem nyugdíjas) társas vállalkozóra szinténkiterjed a biztosítás.Többes jogviszonyban álló munkavállalóról van szó, akinekegyik jogviszonyában sem éri el a munkaideje – tekintve, hogy ez a fogalomegyik jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó a rokkantságinyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.Mindez azt jelenti, hogy megszűnik a munkavállaló járulékravaló jogosultsága, ha rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta nemlényegesen kevesebb annál, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget vetnek fel.Az 1408/71 EGK rendelet 14c cikkében foglaltak szerint az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.