GYES-en lévő munkavállaló táppénze

Kérdés: Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a választ az Eb-tv. 39. §-a tartalmazza. A hivatkozott jogszabály szerint, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg táppénzre és a családtámogatási ellátások közül gyermekgondozási segélyre is jogosult, választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Ellátások második gyermek után

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg, hogy mi is az a GYED extra. 2014. január 1-jén léptek életbe a GYED-re vonatkozó új rendelkezések, melyeknek négy fő eleme van:1. a gyermeket nevelő szülő a gyermek egyéves kora után a GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet dolgozni;2. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.