Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a személyes közreműködés mellett az ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok minősülnek. A munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXVII. tv.-nyel hirdettek ki, és 2012. október 1. napjától hatályos. Az egyezmény 6. cikkének (3) bekezdése értelmében amennyiben a munkavállaló az egyik szerződő fél területén végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
Részlet a válaszából: […] ...képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbérarányával. A kérdésben egy részmunkaidőben álló munkavállalóról vanszó, hiszen heti munkaideje csak 36 óra, munkabére pedig ezzel arányosan csak72 ezer forint, így ránézve alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...és a társadalombiztosításijárulékok alapja csak kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a dolgozó jövedelméből munkavállalói érdek-képviseleti(szakszervezeti) tagdíj kerül levonásra, melynek összege figyelmen kívülhagyandó a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.