Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az adóhatóságnak. Jelen esetben az általában megfelelően működő, munkajogban garantált munkavállalói kontroll – a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Jogalap nélkül felvett előleg elszámolása

Kérdés: Hogyan vonható vissza az összesen 1?400?000 forint összegben felvett utazási előleg attól a dolgozótól, aki nem tud számlákat bemutatni, és most ki szeretne lépni a cégből? Fizetési felszólítás vagy beleegyező nyilatkozat szükséges ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adható profán válasz szerint az utazási előleggel érintett munkavállaló a jogviszonyát ne szüntesse meg mindaddig, amíg azzal nem számolt el, illetve a munkáltató a jogalap nélkül felvett előleggel való elszámolás hiányában ne támogassa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Magánszemélyek különadójának megszűnése

Kérdés: Valóban megszűnik a magánszemélyek különadója? Amennyiben igen, akkor mikortól és hogyan kell rendezni a korábban különadóalapot képező juttatások utáni közteherfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...előtt a korábbi szabályok szerint különadóalapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű különadót, azt a munkavállaló részére vissza kell juttatnia. Az eljárás során a munkáltatónak a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapítási, levonási és utalási kötelezettség a munkáltató oldalán jelenítődik meg, azonban fontos és lényeges szempont, hogy a munkavállaló az esetleges foglalkoztatói tévedést a munkáltató tudomására hozta-e, vagy hangot adott annak, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Költségtérítés bérré nyilvánítása

Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
Részlet a válaszából: […] ...kell viselnie, ahogy a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és bírságot is, míg a személyi jövedelemadót a volt munkavállalónak kell a NAV határozata alapján megfizetnie.Az a tény, hogy az egyéni járulékokat, így a nyugdíjjárulékot is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százaléka a munkavállalóra nézve egy olyan méltányosan megállapított levonási mérték, mely nem okoz számára nagyobb hátrányt, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az Art. és a Tbj-tv. együttes alkalmazásával tudja korrigálni az általa levonni elmulasztott, magánszemélyt terhelő járulékokat.A Tbj-tv. rendelkezése alapján a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát a 152 250 forintot, míg– a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló pénzbeli ellátásának a folyósítását akkor kell megszüntetni, amennyiben a munkaszerződés szerinti munkaideje a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] Nem helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nem tér ki arra, hogy a munkavállalókat milyen napi munkaidőben foglalkoztatják. A napi munkaidőnek azért van jelentősége, mert a munkáltató ennek figyelembevételével osztja be a munkavállalók munkaidejét, ez határozza meg foglalkoztatási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.
1
2
3