Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény összege, a kedvezményezett eltartotti megítélés a családipótlék-szabályokhoz kötődik. A középiskolába járó gyermek után a családi pótlék a tanulmányok folytatása alatt, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig illeti meg a szülőt, amelyben a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv tartalmazza.Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a kiküldőnek ugyanazokat a munkafeltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Családi adókedvezmény

Kérdés: Hogyan tudja visszafizetni a helytelenül igénybe vett családi kedvezményt az a munkavállaló, aki 2022. január hónapban a volt feleségével 50-50 százalékos arányban megosztva kérte a családi adókedvezményt, majd azt a felvilágosítást kapta, hogy csak 33 százalékot vehet igénybe, mert nem ő neveli a gyerekeket? Kell valamilyen bírságot fizetnie, ha majd csak az éves személyijövedelemadó-bevallásában korrigálja a hibát, és akkor fizeti vissza a különbözetet? Hogyan kerülhető el a bírság ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A szülői felügyeletet a szülők akkor is közösen gyakorolják, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, ha a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására, melynek során biztosítaniuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
Részlet a válaszából: […] A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésére jogosult nő családi adókedvezményt akkor tud érvényesíteni, ha olyan jövedelmet is szerez, amely nem esik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére vonatkozó szabályokkal mentesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi munkavállaló a Magyarországon adóköteles jövedelmére az Szja-tv. 1/A. §-ában és 29/D. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint érvényesíthet családi kedvezményt. A korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet szerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az adóhatóságnak. Jelen esetben az általában megfelelően működő, munkajogban garantált munkavállalói kontroll – a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Adókedvezmények érvényesítése

Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
Részlet a válaszából: […] A családi adókedvezmény az összevont adóalapot, míg a fogyatékosságra tekintettel járó személyi kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti. Így a személyi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezmény érvényesítése után még van pozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Magánszemélyek különadójának megszűnése

Kérdés: Valóban megszűnik a magánszemélyek különadója? Amennyiben igen, akkor mikortól és hogyan kell rendezni a korábban különadóalapot képező juttatások utáni közteherfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...előtt a korábbi szabályok szerint különadóalapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű különadót, azt a munkavállaló részére vissza kell juttatnia. Az eljárás során a munkáltatónak a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapítási, levonási és utalási kötelezettség a munkáltató oldalán jelenítődik meg, azonban fontos és lényeges szempont, hogy a munkavállaló az esetleges foglalkoztatói tévedést a munkáltató tudomására hozta-e, vagy hangot adott annak, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Költségtérítés bérré nyilvánítása

Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
Részlet a válaszából: […] ...kell viselnie, ahogy a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és bírságot is, míg a személyi jövedelemadót a volt munkavállalónak kell a NAV határozata alapján megfizetnie.Az a tény, hogy az egyéni járulékokat, így a nyugdíjjárulékot is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
1
2
3