Ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...GYET folyósításának az időtartamára fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Bár az Mt. meghatározza, hogy mely esetekben illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság, de ezen esetektől eltérően is igényelhető fizetés nélküli szabadság a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Keresőképtelenség igazolása többes jogviszonyban

Kérdés: Számfejthető a betegszabadság, illetve a táppénz a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás másolata alapján abban az esetben, ha a munkavállalónak két biztosítási jogviszonya van, és az egyikben már megtörtént a számfejtés az eredeti bizonylat alapján? A dolgozó 2017. július 3-tól napi 6 órában dolgozik az egyik munkahelyén, ahol már megtörtént a számfejtés, 2019. január 7-től pedig napi két órában a másik munkaviszonyában.
Részlet a válaszából: […] Nem változott az a szabály, hogy akinek egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, és minden jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a táppénzre való jogosultságát, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatos biztosításban töltött idő és a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napok száma határozza meg.Mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadsága a harminc napot meghaladta, ezért a fizetés nélküli szabadságát megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjas munkavállaló – munkaviszonya alapján?- biztosított, de járulékfizetése eltérő az általánostól. A Tbj-tv. 25. §-a rendezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

CSED alapja egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED alapja "A", illetve "B" munkáltatónál az alábbi esetben? A munkavállaló 2014. március 13-án munkaviszonyt létesített "A" munkáltatónál heti 40 órában, havi 200 000 forintért. 2017. június 30-án munkaszerződés-módosítás történt, munkaideje heti 30 órára csökkent, és a havibére 150 000 forint lett. "B" munkáltatónál 2017. július 1-jétől munkaviszonyt létesített, heti 10 órában havi 50 000 Ft díjazásért, és ugyanitt 2016. szeptember 6-tól biztosított választott tisztségviselő, havi 70 000 Ft díjazásért, amiből a kifizető pénzbeli egészségbiztosítási járulékot von.
Részlet a válaszából: […] ...módosították, a számítások során a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A "B" munkáltatónál a táppénz naptári napi alapja a munkavállaló tényleges jövedelme (havi 50 000 forint), a táppénz mértéke pedig 50 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.A nyugdíjas munkavállalónak tehát – alapesetben – nem kell megfizetnie a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ami azt is jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] Irányadó időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy a munkavállaló nem jogosult táppénzre, még gyermekápolási táppénzre sem, tehát a folyósított táppénz ebben az esetben jogalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben egyidejűleg fennálló két munka­viszonyról van szó, az pedig nem vitás, hogy a munkavállaló mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

TGYÁS alapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha a 2013. november 11-e óta a cégnél dolgozó, és 2014. május 20-án szült munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyét a munkáltatónál elért 180 naptári napi jövedelme átlaga alapján állapította meg? A munkavállaló előző munkaviszonya 2010. december 20-tól 2013. október 31-ig tartott.
Részlet a válaszából: […] Lehetséges, hogy a kifizetőhely helyesen járt el, ugyanis 2013. júliustól az a főszabály, hogy a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai alapját képező naptári napi átlagot csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.
1
2
3
4